Őseink sárkányai: A Griff
Sziasztok!
Haladunk tovább az érdekes témákban! Most egy kicsit a mitológiai világba fogunk barangolni. A Griffek létezésére, a mai napig nem találtak bizonyítékokat. (Ez alatt értsétek, hogy maradványokat.) Viszont sokkal érdekesebb így, hogy mennyire elterjedtté váltak a világban!
Mit is kell tudnunk a griffekről? Amint említettem az elején, nem saját fejtegetéseimet szeretném kizárólagosan bemutatni, hanem írásos emlékek, leletek alapján haladunk a tények megismerésében.
Ezért segítségül hívtam Ipolyi Arnoldot, aki a Magyar Mythológia szerzője és általa, sok más forrást, hogy segítsenek nekünk megismerni ezt az érdekes állatot.
A Griffek hibrid állatoknak tűnnek első ránézésre: Testük többnyire oroszlán, nagymacska szerű, végtagjaikat néha madár, néha macska jellemzőkkel ábrázolják. Szárnyukat toll borítja minden esetben, nyakukon hüllőkre jellemző taraj található. Fejük csőrben végződik, vagy csőr szerű képződményben, ritkán fogakat is formálnak bele az alkotók.
Több fajukat is megkülönböztetik, vannak a vad griffek és a jóságos griffek. A jóságos griffeken általában amazonok szoktak lovagolni(vagy griffogolni?), de ahogy ismerjük a népmesét, a garabonciás is sárkányon lovagol.
A rövid bekezdés után nem is tartogatnám tovább magamnak a szót, beszéljenek helyettem a krónikások:
Kérlek, vegyétek figyelembe, hogy a helyesírási hibákat nem én vétettem, hanem az eredeti példányban megegyező nyelvezettel osztom meg veletek. Némelyik emlék lassan száz+ éve íródott, ezért nehezebben érthető és akkor még nem használták a "modern" helyesírási szabályokat.
Lesz egy igen nagy galéria a poszt alján, érdemes lesz végignézni! A képek többségét, nem én készítettem, így a képek különböző múzeumok és fotósok tulajdona. Található közötte pár saját kép, ezeket bárki szabadon használhatja. (A képek leírását folyamatosan kitöltöm majd)
Ipolyi Arnold, Magyar Mythologia: (kiegészítésekkel)
Griff: Ezen csodás kincsőr állatokhoz tartozik még a Grif madár is, amennyire azt regéink és meséink hasonlón a rólai classicus és keleti e nemü regékhez ismerik.
Hasonlón mint Mela (2. 1)st tudósítnak: „Egy állat se jelenik meg oly gyakran arany edényeken, mint a griff,”
„Úgy tudjuk rólok krónikáink is, mikép az őshonos kristál hegyeiben fészkelnek,” Kéza (1.1)
„Az Északi-tenger felőli szomszédsága pedig, egészen Szuszdalig, erdő borította vadon; az emberi nem számára átjárhatatlan, mivel állítólag nagyon nagy területen fekszik; kilenc hónapon át sűrű köd borítja. A nap ott nem is látható, kivéve júniusban, júliusban és augusztusban, és ekkor is csak a napnak annyi órájában, amennyi a hatodiktól a kilencedik óráig tart. Az említett vadon hegyei között egyébként kristály található, és griffmadár fészkel benne, valamint – s ez köztudott – a legerfalc nevű madarak, amiket magyarul kerecsetnek hívnak, költik benne kicsinyeiket.” Kéza
Még bővebben Turócinál (1.7) „Az ős, hagyományos monda úgylátszik, a classicusoknáli leírások felvevésével felelevenítve:
„Azt is állítják, hogy az ázsiai Szkítiában a föld gazdag aranyban és ezüstben, de lakhatatlan, mert bár bőven van arany, ezüst és drágakő, griffek őrzik: az állatoknak e kitartó és kegyetlen fajtája, nagyon vad madarak – senkit sem engednek odamenni. Amikor látják, hogy oda igyekszenek, dühösen tombolva széttépik őket; ezért idegenek nehezen és ritkán, vagy egyáltalán nem juthatnak el oda. Állítólak szkítiának ezek a részei drágaköveket is teremnek, mégpedig hegyikristályt és vöröses színben csillogó meteoritot, továbbá igen jó minőségű smaragdot, amelynek Theophrasztosz a drágakövek rangsorában a harmadik helyet adta. Mindezekhez nem minden kockázat nélkül lehet csak hozzáférni, minthogy ezeket is griffek őrzik, s emiatt harcolnak velük – mint mondják- a már említett arimaszpok, az egyszerű emberek.”
Képes krónika: „Magában Szittyaországban elég dúsan van berek, erdő, kellemetes növényzet, dúsalkodik különféle vadakban. Keleti szomszédsága a besenyők és fehér kunok. Nyugati szomszédsága: az északi tenger táján Szuzdalig erdős kietlen, melyen ember át nem hatolhat; mondják, hogy ez nagy kiterjedésű s kilenc hónapig egyfolytában sűrű köd üli meg, a nap se látszik ama hónapokban, csak június-. július-, augusztusban, s akkor is csak naponta annyi óra hosszat, amennyi a hatodik órától a kilencedikig tart. Ama pusztaság hegyeiben pedig kristály található, griffek fészkelnek ott, és ott költik ki fiókáikat a legisfalk-madarak, melyeket magyarul kerecsennek hívnak.
Sőt már fentebb (IV) a hadvezérlő turul felé sasokkal is azonosulva találjuk, amint egy ős hún monda szerint Priscusnál (i.k. 158) „a grifek miatt kényetelenek ősi székeiket elhagyva egy más honba költözni”
Hasonlón krónikai hagyományainkhoz tudják kárpáti helyregéink is (Bél not. 2.528), mikint az ottani hegységben szinte grifek őrzik az aranyat s a drágakő kincseket, miért mindeddig nem lehetett előhozni.
Még bővebben ismerik a népmondáink a grifet;
Majlátn. (167):
„Távol hozzá férhetetlen tartmányban, hová az út a halál tengerén, s a küzködő óriás hegyek közt vezet, lakik a bölcs és jós grif madár, naponta kiszáll fészkéből megtudni a világ rejtelmeit, de tőle azokat nehezen lehet kitudni, csak ha farka jóstolla um. kirántatik; midőn a deák hozzá vándorol a király számára a titkot kitudni, csupán egy öreg nőt, a grif gazdasszonyát, hasonlón az óriás anyja v. nejéhez találja a lakában, csudálkozva fogadja az öreg, hogy juthatott hozzájuk, hova um. 80 év óta halandó nem ért; a megkérlelt agg nő azonban elrejti őtet a jövő grif elől; mint a zúgó szélvész jó ez haza, szárna minden csapására hét mérföldet halad, lakában az elrejtett húst szaglalja; a kegyelmet nyert deák végre kihúzhatja a farkából a jóstollat, de a grif fájdalma ilyenkor iszonyú, két hegyet szorít a körmei közé, fejét folyóba dugja, fájdalmában az ordítása száz mennydörgéskint hangzik el, a két hegyet markában porrá zúzza, és a folyót kiissza. Mind ezen vonások ismét mint látni, az óriás és sárkányaikkal találkoznak.”
Folytatjuk!
A sok kép miatt, hogy a mobilosoknak ne lassítsuk az oldalt megnézhetitek a többi képet a következő aloldalon: Griffek a nagyvilágban (link)
Vagy a képre kattintva!
