Ősbuda a török hadi-naplóban (részlet)
Sokszor kételkednek abban, hogy merre is terülhetett el az ősi Buda. Sok ábrázoláson kisebb nagyobb anomáliák tűnnek fel a gondosan szemlélődőknek pl.: hogyan kerülnek a pesti oldalra hegyek? Rengeteg magyarázat létezik, de egyik sem tudott eddig bizonyítékot adni arról, hogy miért tettek hadi-metszetek olyan helyekre magaslatokat, ahol nem szabadna lenniük. Pedig régen ilyenek segítségével tervezték meg az eljövő ostromokat, vagy a vár védelmét, ezért nem lehetett félrevezető. Ismerjük meg most Budát kicsit török szemmel:
Szulejmán Szultán naplója:
"A szultánok hadjáratairól afféle „hivatalos” naplót vezettek. Így maradt ránk Nagy Szulejmán szultán (uralkodott 1520-1566) 1526. évi hadjáratának naplója is, mely röviden rögzíti a hadjárat eseményeit. A leghitelesebb török forrásnak tekinthető.
Ezt a naplót (A többivel együtt) és jó néhány hozzá tartozó okmányt 1574-ben gyűjtötte össze Ruhszánzáde Ahmed Feridun bég (kb. 1520-1583), aki 1573 és 1575 közt, majd 1582től haláláig a nisándzsi (kb a kancellárnak megfelelő rang) tisztét töltötte be a török birodalomban. Mind a napló, mind a függelékként közölt két fethnáme ( hivatalos győzelmi jelentés) fordítása Feridun bég gyüjteményének 1858ban, Konstantinápolyban nyomtatásban megjelent kiadásából készült.
A magyar szöveget a Thúry József gondozásában és fordításában, a Török, magyar kori történelmi emlékek II. Írók című sorozatban megjelent Török történetírók 1-2.köt. (Bp 1893.,1896.) című kiadványából vettük át, az első kötet 301-323. és 379-385., valamint a második kötet 390-396. lapjáról."
Ezen fordítás megtalálható a Mohács Emlékezete könyvben
(Magyar Helikon 1976)
Buda és Pest látképe, 1617 - színezett metszet Braun-Hagenberg: Civitates orbis terranumából Soltész Erzsébet: Régi magyar várak. Helikon, Budapest, 1993, 8. tábla. Fotó: Gyarmathy László
Részlet: "932. év Zil-hidzse hó. (1526. Szeptember 8. – október 7.)
1. Vasárnap.
2. Hétfő.
3. Kedd. Érkezés Budára
4. Szerda. A padisah őfelsége lóra ülvén, Ibrahim pasával véges-végig járta és megtekintette Buda városát. Eső esett.
5. Csütörtök. A padisah lóra ült, és megnézte a város környékét. A túlsó parton fekvő várost felgyújtották. Ma korán reggel hídépítéshez kezdtek Budának agacs-bazarijánál, (Vásártér, ahol fát árulnak) mihez Iszkender Cselebi, néhány müszellem (adózás alól felmentett irreguláris lovasság) és a gyalogság szandzsákbégjei felügyelőkké neveztettek ki. Isten kegyelméből már három napja, hogy a városban esti ima után, éjjelenként, a mi katonai zenekarunk játszik.
6. Péntek. Ma az innenső parton lévő várost felgyújtották. Este egy templomot is felgyújtottak, mely kőből s boltozatra volt építve, s melynek 215 láb (65,5méter) magas tornya volt, és minden fából levő része leégett, olyan nagy tűzzel, hogy ez az egész környéket bevilágította. A padisahnak nem volt szándéka ezt felgyújtani, csak véletlenül gyújtották fel; a pasa oda is ment, és el akarta oltatni a tüze, de nem sikerült. A közelben egy nagy erőd levén, kora reggel 5-600 janicsár néhány ágyúval és 5-10.000 lovas odament.
7. Szombat. A padisah lóra ülvén a királynak vadászkastélyához lovagolt a pasával együtt, aki útközben csatlakozott hozzá. A királyi palotában levő fegyvertárat és egyéb szereket, a palota előtt levő rendkívül nagy ágyút és a többi ágyúkat, továbbá az oszlopon álló réz alakot és annak fiait (Héraklész, Artemisz és Apollón szobra a budai várban. A törökök azt hitték, hogy egy királyt és két fiát ábrázolják.[Nimród – Hunor+Magor?]) elhurcolva éjjel-nappal szállították a hajókra. A hídon is szünet nélkül dolgoztak. Azt a nagy erődöt lerombolván, a benne talált szereket, javakat elrabolták, az embereket foglyul ejtették. Ezalatt a város éjjel-nappal égett.
8. Vasárnap. Az uralkodó a királyi palotában nagy társaságot gyűjtvén össze, lakomát adott az összes zenészek játéka mellett, s ezeket megajándékozta.
9. Hétfő. A padisah ma ismét a király vadászó helyére lovagolt.
10. Kedd. Ünnep. (A nagy vagy kurbán bajrám ünnepe, annak emlékére, hogy ábrahám fel akarta áldozni Izsákot) Az állam oszlopai, a birodalom előkelői, a ruméliai és anatóliai bégek mindnyájan a trón elé járultak és kezet csókoltak a padisahnak. Azt mondják, hogy Buda építése óta és az egyenes ágon leszármazó magyar királyok uralkodása óta Lajos király idejéig 4700 esztendő múlt el"….
Ha felkeltette az érdeklődéseteket a téma, mindenképp vásároljátok meg a könyvet, mert megéri!
Vagy ha szeretnétek, időről - időre fogunk belőle több részletet publikálni.